Az Európai Környezeti Ügynökség (European Environmental Agency, EEA) által elkészített legújabb jelentés szerint 2010-ben az EU-27 átlagában 2,4 százalékkal növekedett az üvegházhatású gázok kibocsátása.

Az Ügynökség mindezt a gazdasági növekedés újbóli beindulásának, valamint a szokatlan hideg télnek tulajdonítja, mivel egy évvel korábban, 2009-ben az Unió emissziós (kibocsátási) adatai 7 százalékos csökkenést mutattak. A jelentés azonban leszögezi: a mostani növekedés ellenére hosszú távon további csökkenéssel lehet számolni, és összességében sikerül teljesíteni a Kiotóban tett vállalásokat. Azért csak összességében, mert Ausztria, Olaszország és Luxemburg vélhetően nem lesz képes elérni az általa vállalt csökkentést 2012 végéig. Jacqueline McGlade professzor, az EEA igazgatója igen optimista a jövőt illetően: „A különböző politikák aktív szerepet játszottak az üvegházgázok kibocsátás-csökkentésében. Ez a tapasztalat azt mutatja, hogy képesek vagyunk további csökkentésre, amennyiben még következetesebben figyelembe vesszük a környezeti politikák klímára gyakorolt hatásait.”

A jelentéssel együtt megtekinthetők az egyes tagállamok statisztikái is. Magyarország teljes kibocsátása - szén-dioxid-egységekre átváltva - 1 millió tonnával növekedve 2009-hez képest 67,7 mT volt, mellyel a 27 ország rangsorában a 14. helyet foglalja el. Az egy főre eső kibocsátást vizsgálva viszont a kifejezetten jónak számító 23. pozícióban található. A statisztika Kiotóval kapcsolatban leszögezi: Magyarországnak sikerült teljesítenie vállalását, mivel kibocsátása a 2008-2010-es adatai alapján 40,1 százalékkal kevesebb a bázisévhez képest. Mindez elsősorban a 90’-es években zajló gazdasági átalakulásnak köszönhető, áll a jelentésben.

Magyarország

Magyarország 2002 júliusában csatlakozott az ENSZ által kezdeményezett nemzetközi klímavédő egyezményhez. Hazánk számára a Kiotói Egyezmény az 1985-1987-es bázisidőszakhoz képest 6 százalékos kibocsátás-csökkentést tesz kötelezővé hat üvegházhatást okozó gázra vonatkozóan, a 2008-2012-es évek átlagában. Amennyiben Magyarország 6 százaléknál nagyobb mértékben szorítja kibocsátását a szint alá, akkor a többletet más országnak eladhatja vagy tartalékolhatja.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) adatai szerint Magyarország a bázisidőszakban szén-dioxid-egyenértékben kifejezve átlagosan 111 millió tonnát bocsátott ki évente. A legutóbbi adatok szerint 2002-ben 75,6 millió tonna volt az emisszió, ami 30 százalékkal kisebb a bázisidőszak szintjénél - írja a Greenfo. A KVM prognózisa szerint az elmúlt és az elkövetkező évek gazdasági fejlődése miatt a kibocsátási szint folyamatos növekedésére lehet számítani, amelynek nyomán a 2010-ben 97,2 millió tonna szén-dioxid kerül majd a légkörbe Magyarországról, azaz még mindig 6,92 százalékkal kevesebb a bázisértéknél.